Jelenlegi helyzet
2. Az elektromos tömegközlekedés fejlesztése Szegeden
3. Miért szükséges fejleszteni
4. A projekt összeállítása
5. A fejlesztés elemei
6. A projekt hasznai és megtérülése
7. Társadalmi hasznok
8. Baleseti kockázat csökkentése
9. Légszennyezés csökkenése
10. Gazdasági eredmények
11. Beruházási és fenntartási költség megtakarítás
12. Üzemeltetési költség megtakarítás
Szeged tömegközlekedésének jelenlegi helyzete
Szegeden jelenleg két tömegközlekedési szolgáltató (az önkormányzati tulajdonú Szegedi Közlekedési Kft, és az állami tulajdonú Tisza Volán Zrt.) végzi az utasok szállítását villamosokkal, trolibuszokkal és autóbuszokkal. A napi 237 ezer elszállított utas tekintetében a két cég közötti megoszlás 2005-ben 46%-54% volt, ebből 25% utas jutott a 4 villamosvonalra, 21% utas a 4 trolibusz vonalra, és 54% a 39 autóbusz viszonylatra. Az elektromos közösségi közlekedés jelenleg a körtöltésen belüli sűrűn lakott területekre koncentrálódik, azonban vannak fontos gerinchálózati útirányok (Szilléri sugárút, Rókusi körút, Újszeged), amelyek csak autóbusszal érhetők el. A körtöltésen túli ritkábban lakott kertvárosias részek feltárását autóbuszok végzik. A várost kettészeli a Tisza folyó, a meglévő két hídból a közösségi közlekedés túlnyomó részt a Belvárosi hidat használja. A fontos utasáramlási irányok a belváros felé mutatnak, azonban vannak harántirányú utasáramlási irányok a körutak mentén is, amelyek főként abból adódnak, hogy egy nagyobb lakótelep jött létre az Északi városrészben a külső körút mentén.
A villamos közösségi közlekedési hálózat leromlott állapotban van annak ellenére, hogy 2002-ben a Dugonics téri kettős körforgalom átépítésével elindult egy fejlesztési folyamat. 2004-ben felújításra került a 3-as, 4-es villamosvonal közös szakasza a Tisza Lajos körút teljes átépítésével és közös tömegközlekedési sáv kialakításával. Az 1-es vonalon a kritikus ívek helyére korszerű zajcsillapított pályaszerkezet került. 2006-ban a 4-es villamosvonal végállomásain deltaforduló és hurokforduló épült, amelyek lehetővé tették az elavult FVV villamosok kiváltását Tatra villamosokkal.
Az elektromos tömegközlekedés fejlesztése Szegeden
A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Miért szükséges fejleszteni
A város stratégiai céljai között szerepel egy vonzó, színvonalas közösségi közlekedési kínálat, hogy a mindennapi utazásokat gyorsabbá, kellemesebbé tegye, és az autóhasználattal versenybe szálljon. A város a fejlesztést az Európai Unió Kohéziós Alapjának finanszírozási támogatásával tervezi megvalósítani. Az Európai Unió közlekedéspolitikája, a fenntartható mobilitás jegyében ösztönzi a környezetbarát, közforgalmú közlekedést.
Szeged hatályos Közlekedésfejlesztési koncepciójában (Kfk.) szerepel: "Kiemelten fontos a közösségi közlekedés részarányának fenntartása, lehetőség szerinti növelése. Korszerűsíteni és fejleszteni kell a közforgalmú szolgáltatás minőségét. A közösségi közlekedést még a közúti forgalom rovására is érdemes támogatni." (XLV., XLVI., XLIX. cél.)
A városi környezet szennyezéséért elsősorban a közlekedés felelős. A személygépkocsik elárasztják az utakat, a forgalmi dugók állandósulnak a városban. A kipufogógázok, a szálló por, a zaj mindinkább veszélyezteti egészségünket. Az autók egyre több helyet igényelnek, parkolóhellyé változnak köztereink, csökken a bennünket körülvevő zöldterület. A forgalom növekedésével a balesetek száma is emelkedik. Ezért létfontosságú, hogy városunkban vonzó közösségi közlekedést kínáljunk az autóforgalom növekedésével szemben. A korszerű elektromos közlekedés kiemelten környezetkímélő, hiszen a legkevesebb káros anyaggal, csendesen üzemel.
Szeged Önkormányzata 2005-ben az elektromos közforgalmú közlekedés fejlesztését biztosító projekt megvalósítását határozta el (602/2005. (XI.11.) Kgy.sz. határozat).
A projekt összeállítása
A fejlesztések meghatározása 2004-ben kezdődött. A Kormány először 2005-ben döntött a "nagyprojekt" elindításáról. Az egyes javaslatok közlekedési és környezeti hatását, költségüket és eredményességüket megvalósíthatósági tanulmány vizsgálta, finomításuk a mai napig is tart.
Az elérendő célkitűzések, szempontok voltak:
- A nagy kapacitású, zéró emissziós elektromos gerinchálózat korszerűsítése, utazási sebességének és komfortjának, színvonalának javítása.
- A gerinchálózat továbbfejlesztése a legerősebb közlekedési irányokban, hogy azok közvetlen, környezetbarát kapcsolatot nyerjenek a Belvárosba.
- Minden fejlesztésnek az utazási idő csökkenését kell eredményeznie.
- A kor színvonalának mindenben megfelelő, vonzó közforgalmú kínálat megteremtése, hogy az egyéni gépkocsi-használat korlátozható legyen a Belvárosban és más érzékeny területeken.
- Együttműködés, egymásra építés a környezetbarát közlekedési módokkal: a vasúttal, a buszokkal, a kerékpározással és az akadálymentes gyalogos közlekedéssel.
- A szolgáltatás legyen megbízható, könnyen hozzáférhető, mindenütt elérhető és áttekinthető tájékoztatással, friss információval.
- A tartós és folyamatos üzemeltetéshez szükséges műszaki háttér kialakítása.
A fejlesztés elemei
- 1-es villamosvonal
- 2-es villamosvonal
- 3-as villamosvonal
- 4-es villamosvonal
- 8-as trolibuszvonal
- 10-es trolibuszvonal
- Kossuth-Rókusi krt. jelzőlámpás körforgalom
- Anna-kút
- Indóház tér
- Glattfelder tér
- Belvárosi-híd, újszegedi hídfő
- Pulz utcai villamos remíz
- Csáky utcai troli telep
- Energiaellátó állomások
- Új villamosok
- Új trolibuszok
- Kerékpárutak és kerékpártárolók
- Peronok, megállók
- Utastájékoztatás, járműkövetés
A jelenlegi tervek szerint a fejlesztések mintegy 29 milliárd forintba kerülnek, sikeres pályázat esetén ennek mintegy 80%-át az Európai Unió támogatása adja. Az önrész támogatási lehetősége még kidolgozás alatt áll. Elkészültek a részletes tervek, folyik az engedélyezés és a pályázat előkészítése. Az előkészítés költségeit mintegy kétharmad részben a Kormány támogatta. A fejlesztési javaslat beépült a Nemzeti Fejlesztési Terv Közlekedési Operatív Programjába. Az előkészítettség jelenlegi szintje alapján a kivitelezés - a döntések függvényében - 2008-2011 között történhet. A végleges tartalmat és ütemezést a megkötendő Támogatási szerződés rögzíti.
A projekt mérföldkövei:
Szeged városi elektromos közösségi közlekedés fejlesztése[th] | |
Megvalósíthatósági tanulmány készítés | 2006. márc. - aug. |
Tervezés | 2006. nov. - 2008. szept. |
Pályázat előkészítés | 2007. okt. - 2008. febr. |
Kivitelezés előkészítés | 2008. márc. - jún. |
Támogatási szerződés | 2008. aug. |
Közbeszerzések | 2008. márc. - 2010. okt. |
Kivitelezés | 2008. júl. - 2011. jún. |
A projekt hasznai és megtérülése
A projekt vizsgált eredményeit kétféle csoportba sorolhatjuk: egyrészt a közvetlen gazdasági hasznot vagy költség-megtakarítást hozó eredmények csoportjába, másrészt a beruházó/üzemeltető számára közvetlenül nem jövedelmező, társadalmi eredmények közé.
Társadalmi hasznok
Utazási idő megtakarítása
A közforgalmú közlekedés utasai számára az egyik legfontosabb szempont az eljutási idő. A projekt révén számos viszonylatban javul az eljutás időigénye:
- A villamosvonalak pályafelújítása révén az engedélyezett sebesség 40 km/h-ról 50 km/h-ra növekszik, megszűnnek a lassú-jelek, rázkódás nélkül nő a sebesség.
- A régi, elavult FVV-villamosok leváltásával, az új járművek beállásával gyorsulékonyabb lesz a forgalom.
- Az áramellátás korszerűsítése biztosítja, hogy e lehetőségeket a járművek ki is tudják majd használni.
- A középfekvésű pályák bevédésével csökken a balesetveszély, az akadályoztatás.
- Az új villamos szakasz a közúti torlódásoktól mentesített, önálló pályán, zöld-út kéréssel, gyorsabban ér a belvárosba, mint a buszok.
- Az újszegedi hídfőben kialakítandó buszsávok és jelzőlámpás zsilip eredményeként megelőzhető a reggeli torlódások idővesztesége.
- A klinikákig meghosszabbodó trolibuszvonalak közelebb viszik az oda utazókat úticéljukhoz.
- A felsorolt tényezők hatását a számítógépes forgalmi modellezés során számszerűsítették, a járműveken utazók számával összevetették, és ennek eredményeként 1 835 utas-óra / nap időmegtakarítást kaptak.
Baleseti kockázat csökkentése
Országos adatok szerint (GKM) az egyes járműfajtákhoz köthető balesetek fajlagos száma eltérő: a villamosok kilométer-teljesítményére vetítve kevesebb baleset jut, mint a buszokra vagy a trolibuszokra (utóbbiak közel azonosak). Ez a számszerűsíthető társadalmi hasznok között kisebb súllyal szerepel.
Légszennyezés csökkenése
Az elektromos közlekedés által kiváltani tervezett autóbuszok éves szennyezőanyag-kibocsátása a km-teljesítmények és a járművek kibocsátási átlag-értékei alapján számítható:
Kg/év[th] | Kiváltó fejlesztés | Szén- monoxid | Nitrogén- dioxid | Szállópor (PM10) | Kén- dioxid | Szén- dioxid |
10 (busz) | 10-es troli | -3514 | -1437 | -484 | -34 | -245330 |
2 | 2-es villamos | -2656 | -1086 | -366 | -26 | -185391 |
35 | 10-es troli | -2249 | -920 | -310 | -22 | -156990 |
35Y | 10-es troli | -2746 | -1123 | -378 | -27 | -191664 |
36 | 35 pótlása | 1689 | 691 | 233 | 16 | 117891 |
36Y | 35Y pótlása | 2087 | 853 | 288 | 20 | 145665 |
83 | 2-es villamos, 8-as troli | -4980 | -2036 | -686 | -49 | -347609 |
83A | 2-es villamos, 8-as troli | -1214 | -497 | -167 | -12 | -84750 |
Személy pu. körüli átcsoportosítás (83 alsó szakasza helyett) | -3010 | -1231 | -415 | -29 | -210133 | |
2-es villamos, 8-as troli | 1717 | 702 | 237 | 17 | 119877 | |
Busz összes csökk. | -14876 | -6084 | -2050 | -145 | -1038436 |
Gazdasági eredmények
A gazdaságosságot az Európai Unió elvárásainak megfelelően, 30 éves futamidőre vizsgálták.
Beruházási és fenntartási költség megtakarítás
A villamospályák, felsővezetékek legszükségesebb, kritikus szakaszainak felújítására évi átlagban 40 M Ft-ot feltételezhetően költene a város. Ezen felül az elavult vágányok szabályozására, fenntartására ennek akár kétszeresét is fordítaná az SZKT, ezek a költségek a projekt keretében átépülő, szilárd leerősítésű, korszerű vágányok esetében jórészt megtakaríthatóak (nem szólva a minőségi különbségről). Ez az infrastruktúra-pótlás megtakarítása.
Az FVV villamosok további üzemeltetése már csak egy-két évig tartható, a projekt elmaradása esetén az SZKT-nak saját (vagy városi) forrásból kellene ezeket pótolnia. Ebben az esetben csak használt, felújított villamosok jöhetnének szóba, amelyek élettartama is rövidebb (mintegy 20 év), ezt követően újra járművet kell beszerezni. A fejlesztés keretében érkező, új, alacsonypadlós villamosok (mintegy 30-40 éves élettartammal) ezt a járműpótlást is megtakarítják.
Üzemeltetési költség megtakarítás
Aligha lenne fenntartható egy olyan fejlesztés, amely a közforgalmú közlekedés üzemeltetését megdrágítaná. A tervezett fejlesztések révén kiváltható autóbusz-vonalszakaszok futásteljesítményét egy jóval rövidebb villamos- és trolivonal-hosszabbítás ellensúlyozza (10-es vonal esetében közel azonos), ezért a rendszer üzemeltetési költségei csökkennek. Ezt tovább erősíti, hogy a város és az autóbusz-szolgáltató közötti szerződés értelmében a teljesítmény-csökkenésre eső költségek teljes egészében megtakaríthatóak, míg a villamos- és trolibusz-költségek értelemszerűen csak az ún. változó költség-elemek arányában követik a teljesítmény-növekedést. Ugyanakkor az üzemeltetési költségek meghatározásakor figyelembe vették az amortizációs költség változását is, amely növeli az elektromos üzemágak változó költségeit. Összességében a fejlesztés mérsékelt üzemeltetési költség-megtakarítást eredményez.
1 Készült a megvalósíthatósági tanulmány költség-haszon elemzése (COWI Mo. Kft.) felhasználásával